A Tenger Napja és a terrorista tájfunok
Július 16 munkaszüneti nap Japánban, ekkor ünnepeljük a Tenger Napját. A legutolsó is elérkezett, aztán elmúlt. Pontosabban berobbant egy tájfunnal, majd távozott a viharral együtt.
A Tenger Napja arra való, hogy a tengert ünnepeljük, ám idén a tenger valamiért felhúzta magát és a Manyi tájfunt igénybe véve ránkzúdult.
A tájfunok idén korán kerültek a hírekbe. Ez azonban nem a globális felmelegedés jele. Hanem a globális terrorizmusé – a glóbusz vadászni kezdett ránk! Az időjárásnak megvan a maga szerepe a tájfun-kiképzőtáborokkal Délkelet-Ázsiában, ahol a forgószelek születnek. Hívd El Ninónak vagy al-Kaidának, a lényeg, hogy semmi kétség: a terrorista tájfunok ránk vadásznak.
A kérdés csak az, természetesen, hogy miért utálnak bennünket?
Ebben a pillanatban Délkelet-Ázsiában egyenletesen keletkeznek a tájfunok, ezért is hívják azt a vonalat arrafelé Egyenlítőnek. A forgószelek az egyenlítő táján formálódnak és észak felé utazva egyre erősebbé válnak.
Az Egyenlítőről – hívhatjuk tájfun irányítóközpontnak is – az összes forgószelet könnyedén figyelemmel követhetik, sőt, talán még távirányítani is képesek őket.
A tájfunokról a legfontosabb tudnivaló, hogy csiga alakúak. A csigákat esőfalak építik és ezt kapd ki: a Föld forgása pörgeti őket. Tényleg. Gyorsabban forgunk, mint képzelnéd! Ezért van az, hogy ha az ember néha hirtelen feláll, elszédül.
A Föld felszíne az egyenlítőnél forog a legnagyobb sebességgel, 1600 km-rel óránként. Ugye milyen jó lenne az Egyenlítőn száguldozni egy autóval: A Föld kerülete az Egyenlítőnél nagyjából 40,000 km, úgyhogy ha a Föld forgási sebességével tudnál vezetni, egy nap alatt megkerülhetnéd az egészet. Mellesleg ezzel az eredménnyel egész komoly sikereket érnél el az Indy 500 futamain.
Miért forog a Föld ennyire gyorsan? Szerintem azért, mert le akarja rázni magáról az emberi civilizációt. Mit gondolsz, a dinoszauruszok hogyan haltak ki? Kiröptették őket a világegyetembe. Nézd csak meg a Holdat: nyilvánvalóan egy óriási dinoszaurusz-tojás. Csak remélni tudom, hogy sosem kel ki.
Mindegy, térjünk vissza a csigákhoz: a tájfun úgy működik, hogy a csiga alja felszívja a tenger feletti hőmennyiséget, ami megforgatja. Ekkor még csak trópusi viharnak hívják. Ha megvadul, akkor lesz belőle tájfun.
Ami a történelmet illeti: a japán tájfunokat mindig is megszámozták, a szezon elején egyessel kezdve. A Manyi tájfun például a négyes számot viselte. Egy átlagos szezonban Japánban húsz tájfun tombol, ezért egyszerű volt megszámozni őket.
1995-ben azonban a szigetország is elkezdte megnevezni a ciklonokat. Nem vagyok benne biztos, miért tették, talán mert a japánok végül rájöttek, hogyan lehet megkülönböztetni a fiútájfunt a lányciklontól, azaz felismerik a szélcsigák nemét.
Vajon van a tájfunoknak vezetékneve is? A lánytájfunok megtartják lánykori nevüket? A Manyi név úgy tűnik, arra utal, hogy valóban délkelet-ázsiai, hiszen arrafelé szokás mindössze egyetlen nevet viselni.
Akárhogy is, komolyan el kell gondolkoznunk a globális terrorizmus elleni lépéseken. Van is egy ötletem. A csigák elpusztítására gondolok, pedig nem is vagyok szexista.
Az északi féltekén tomboló tájfunok az óramutató járásával ellentétes irányban forognak. Ez azért fontos, mert ha rá tudnánk őket venni az ellentétes irányú pörgésre, lehet, hogy mindent oda szórnának vissza, ahonnét felszippantották. Vagy csak simán visszatekerhetnénk őket a születési helyükre.
Az is segítene, ha elő tudnánk idézni négyszögletes tájfunokat. Amíg a szél azon töri a fejét, hogy mekkora is pontosan a derékszög, nem lenne ideje elég erősre nőni.
Esetleg próbálkozhatnánk a tájfunok egyenlő szárú háromszögesítésével, ami azért lenne jó, mert megtarthatnánk benne a világ legizgalmasabb jachversenyét. De miért csak a jachtokét? Lehetne benne repülő autó, háztető és minden törmelék, ami egy erősebb tájfunban csak elő szokott fordulni. Ez lenne a legnagyobb verseny a világon.
Közben pedig vedd ki a részed a globális terrorizmus elleni harcból: szórd ki az összes földgömböt a lakásból.
Amy Chavez